Hírek, aktualitások
Cégalapítás külföldön I. - sajtómegjelenés
2011-05-03 08:52:54
A cégalapítás előnyei és hátrányai a szomszédos országokban. Haszonkulcs magazin
Cégalapítás külföldön
Amióta magyar állampolgárok is alapíthatnak céget az EU-tagállamokban, sokak számára vonzó lehetőségként merül fel az, hogy a környező országok valamelyikében indítsanak vállalkozást. A cégalapítás lehetőségeiről ifj. dr. Csenterics Ferenccel, a Csenterics Ügyvédi Iroda vezető jogászával beszélgettünk.
A környező országokban a vállalkozási keretek hasonlóak, mivel valamennyi ország – kivéve Horvátország, amellyel folyamatban vannak a tárgyalások, illetve Szerbia és Ukrajna – EU-tagállam, így a letelepedési szabadság alapján odavándorló tőkét megfelelő jogi környezet fogadja.
Állampolgárság szerzése nem szükséges a cégalapításhoz az EU-n belül, tekintettel arra, hogy az EU egyik alapelve a tőke szabad áramlását, illetve a letelepedés szabadságát mondja ki, amely alapján alapvetően egyenlő bánásmódot kell alkalmazni az adott ország állampolgárai és más tagállami országok állampolgárai esetében.
Ausztria
Ausztriában hasonló az adórendszer, mint Magyarországon: a természetes személyek jövedelemadót fizetnek, a gazdasági társaságok pedig társasági adót. Ebben az országban az áfa mértéke 20 százalék, az osztalékadó 25 százalék, a munkáltatói terheké pedig összességében hozzávetőleg 31 százalék. A legfőbb különbség a két ország adórendszere között azonban az, hogy a magyar bt.-nek és kft.-nek megfelelő társasági forma – mint személyegyesülés – tagjai jövedelemadót fizetnek, nem pedig társasági adót.
Az adózás Ausztriában a jövedelemadó tekintetében progresszív, azaz sávosan változik. A társasági adó mértéke 25 százalék, azonban – a visszajelzések szerint – több adóalap-csökkentő tétel elszámolható, mint Magyarországon. A nem Ausztriában tulajdonolt társasági részesedésből fakadó nyereség például adómentes. Amennyiben tehát egy személy Ausztriában alapít céget, és ez a cég szerez Magyarországon üzletrészt, úgy az üzletrész értékesítésekor keletkező nyereség adómentes.
Ebben az országban létezik holding-adózás is, ami azt jelenti, hogy az adott társaság leányvállalatai (alá-fölérendeltségi viszony) a keletkezett nyereséget, illetve veszteséget egy megállapodás keretén belül átadják a társaságnak.
Fontos szem előtt tartani, hogy az ausztriai cégalapítás nem jelent automatikus munkavállalási lehetőséget. 2011. május 1-től azonban a munkavállalás lehetősége jelentősen változni fog, mivel letelt a 2+3+2 év Magyarország európai uniós csatlakozása óta.
Románia
Romániában a társaságok társasági adót, a magánszemélyek jövedelemadót fizetnek: mindkettő egységes mértéke 16 százalék. Az áfa mértéke 19 százalék. Osztalékadó létezik, ugyancsak 16 százalékos kulccsal. A munkavállalók után – a minimálbérrel számolva –, hozzávetőleg 20 000 forintnyi járulékot kell fizetni.
A cégalapítás hasonló módon működik, mint Magyarországon. Magyar állampolgárok természetesen alapíthatnak céget Romániában. A cégalapítás hozzávetőleg 2-3 hetet vesz igénybe.
Romániát a cégalapítás előtt állók elsősorban az alacsony munkavállalói költségek miatt választják. Létezik áfamentes társaság is: ennek előfeltétele azonban az, hogy a cég éves árbevétele ne haladja meg a 35 000 eurót.
(folyt. köv.)
http://haszonkulcs.hu/cikk/gazdasag/766-cegalapitas-kulfoldon